Karácsony Benő

életrajz | művei | róla írták | szakértőnk

Önéletrajz


 

ÉLETRAJZ

 

– 1888. szeptember 7-én született Gyulafehérváron. Eredeti neve: Klärmann Bernát. Édesapja, Klärmann József szabóként dolgozik.
– 1898: jó eredménnyel végzi el a gyulafehérvári izraelita elemi népiskolát. Beiratkozik a helyi Katolikus Főgimnáziumba.
– 1906-ban érettségizik, egy diákcsíny miatt nem Gyulafehérváron, hanem a kolozsvári piarista gimnáziumban. Beiratkozik a nagyváradi Jogakadémiára.
– 1908-ban és 1909-ben a Gyulafehérvári Hírlap öt tárcanovelláját közli Klärmann Benő, illetve Kóró Béni aláírással.
– 1914-ben katonai behívót kap, Galíciában harcol. A fronton megsebesül, a temesvári kórházban ápolják (itt ismerkedik meg későbbi feleségével), majd újra frontszolgálatra vezénylik.
– A háború után Kolozsvárra költözik, befejezi jogi tanulmányait. 1922-ben ügyvédi irodát nyit Kolozsváron.
– Házasságot köt névrokonával, a dési születésű Klärmann Terézzel. 1919. április 15-én megszületik fiuk, Klärmann Ferenc.
– 1920 októberében a kolozsvári Napkelet közli Dinnyebefőtt című novelláját.
– 1923-ban és 1924-ben Válás után című színművét bemutatja a marosvásárhelyi, majd a kolozsvári színház.
– 1925-ben megjelenik Tavaszi ballada című novelláskötete.
– 1927-ben az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelenik meg első regénye, a Pjotruska. Élete folyamán további regényei is itt jelennek meg: Új élet kapujában (1932), Napos oldal (1936), Utazás a szürke folyón (1940).
– 1934-től kezdődően részt vesz a helikoni írók marosvécsi összejövetelein.
– 1937-ben bemutatásra kerül és könyv alakban is megjelenik Rút kiskacsa című színműve.
– 1941-től kezdődően, a zsidótörvények előírásai alapján fel kell hagynia ügyvédi tevékenységével.
– 1944 májusában gettóba kerül. Auschwitzba hurcolják, ott pusztul el. Felesége Kolozsváron, az ideggyógyintézetben hal meg, fiát Budapesten végzik ki a nyilasok.
– 1946-ban, posztumusz műként jelenik meg A megnyugvás ösvényein című regénye, a Napos oldal folytatása.